Eszter k￶nyve

Biblia Szabadegyetem
Eszter könyve

A könyv címe: Eszter könyve címként a történet szépségérıl, hitbıl fakadó bátorságáról híressé vált
fıhısének nevét viseli. Eredeti héber neve ugyan Hadassza (lásd Eszter 2:7) volt, ami azt jelenti:
mirtusz. A perzsa uralkodó, Ahasvérus, más néven Xerxész udvarába bekerülve veszi fel a perzsa
Eszter nevet, aminek jelentése: csillag.
A könyv szerzıje és keletkezési ideje: A könyv szerzıje ismeretlen. Minden bizonnyal olyan ember
írhatta Eszter könyvét, aki egyrészt a zsidó nép jólétét igen fontosnak tartotta, tehát e nép tagja
lehetett, másrészt jól ismerte a perzsa udvari szokásokat, törvényeket is. Számos perzsa szó szerepel a
könyvben, ami szintén arra utal, hogy a szerzı nem Júdeában, hanem Perzsiában élt. Ezek alapján
tehát Ezsdrás, Nehémiás, sıt a könyv egyik szereplıje, Eszter unokatestvére/nevelıapja, Márdokeus is
szóba jöhet, mint lehetséges szerzı. Azt tehát nem tudjuk teljes bizonyossággal megállapítani, hogy ki
lehetett a könyv szerzıje, de minden bizonnyal a szerzı a leírt események idıpontjában Súsán
városában élt, és személyesen ismerte a szereplıket, történetet. Az elsı közvetett utalás Eszter
könyvére Kr. e. II. századból maradt fenn, 2 Makkabeusok 15:36-ban, amely említést tesz „Márdokeus
napjai”-ról. A történet egészére Josephus írásaiban található az elsı utalás (Kr. u. I. sz.).
A könyv érdekessége: Olyan ószövetségi kanonikus könyv, amelyben nem szerepel Isten neve, a
lehetı legkevesebb utalást tesz a zsidó vallási szokásokra és ceremóniákra. Burkoltan azonban Isten áll
az események középpontjában, mintegy sejtetve, hogy a könyv szerzıje nem a külsı vallásosságra,
annak látványos mutogatására törekedett, de mélyen vallásos érzelmő, élı hitő ember volt.
Eszter könyvét nem találták meg a qumráni tekercsek között, noha népszerő, gyakran olvasott könyve
volt a héber kánonnak. Annak az öt tekercsnek az egyike, amelyeket felolvastak az évenkénti öt nagy
ünnepen: Énekek éneke, Ruth könyve, Jeremiás siralmai, Prédikátor könyve és Eszter könyve. Eszter
könyvét az év utolsó ünnepén, a purim ünnepen olvasták fel. A könyv beszámol az ünnep
elrendelésének hátterérıl. A purim mára már csaknem teljesen világi ünneppé vált, és a nagy
mulatozással kapcsolódik össze.
A rabbik a Talmuddal egyenrangúnak tekintették Eszter könyvét, minden bizonnyal a zsidók elleni
számos keserő bírálat ellensúlyozásaként.
Foglalkozik Eszter könyve a már az ókorban fel-fellobbanó antiszemitizmus problémájával, de nem
etnikai problémaként mutatja be, inkább úgy, mint az Isten népe elleni győlöletet, amit Isten nem néz
jó szemmel.

A Szentírás nem szentesíti a bosszút. A könyv, mintegy éles tükröt tartva, hitelesen említést tesz a
rettegésbıl felszabadult nép kegyetlen, véres bosszújáról is. A Szentírás tanítása szerint Isten elıjoga
a bosszúállás (5Mózes 32:35; Róma 12:19) Jézus pedig így fogalmazott: Akik fegyvert fognak,
fegyverrel kell veszniük” (Máté 26:52). Éppen emiatt számos keresztény teológus bírálta a könyvet,
pl. Luther: Bárcsak egyáltalán ne létezne ez a könyv!”
A könyv röviden ugyan, de érinti a nık helyzetét − szerepét az ókori Perzsa Birodalom társadalmában.
A történet elején Vásti királyné megbüntetését azzal indokolják a tanácsadók, hogy a szigorú ítélet az
egész birodalomban megerısíti a férjek hatalmát. Erre szinte a legmerészebb írói fantáziát is
túlszárnyalja a történet végkifejlete: éppen egy másik asszony lesz az, aki a cselszövı férfi büntetését
elıidézi, de nem a harcos feminizmus módszereivel. Galata 3:28 szellemében tehát Isten elıtt nincs
különbség férfi és nı megítélése között, Isten nem áll az elnyomók pártjára.
A könyv üzenete a mai embernek: A védtelenek elleni, kivédhetetlennek tőnı cselszövés különbözı
fondorlatai kudarcot vallanak, mert Isten kézben tartja az egész világ történelmét, beleértve az egyes
ember életének eseményeit is. A gıgös, büszke, irigy cselszövı alul marad és megszégyenül, a
szerény és becsületes ember, aki Istenben bízik, végül felemelkedik. Isten bölccsé teszi azt, aki nem
önmagában, hanem az Úrban bízik.
A szépség, a pompa, gazdagság, hatalom nem életcél hanem eszköz, amit Isten megadhat annak, aki
teljesen az Úrra és nem emberi fondorlatokra bízza magát.

A könyv cselekményének vázlata:
1. Eszter Perzsia királynıje lesz 1:1 – 2:20 a) Vásti nem teljesíti a király kérését a nagy ünnep idején b) Vástit megfosztják királynıi címétıl c) Új királynıt keresnek – Eszter fejére kerül a korona 2. Hámán terve a zsidók ellen 2:21 – 3:15 a) Márdokeus leleplezi a király elleni merényletet b) Márdokeus kiváltja Hámán győlöletét c) Hámán ráveszi a királyt a lázadással vádolt nép kiirtására a) A zsidók értesülnek a rendeletrıl, böjtölnek b) Márdokeus Eszterhez fordul: „Ki tudja, talán e mostani idıért jutottál királyságra” c) Eszter elvállalja a feladatot, böjtöl d) Lakomára hívja a királyt Hámánnal együtt b) A királynak eszébe jut, hogy Márdokeus nem kapott jutalmat c) Hámánnak kell Márdokeust ünnepeltetni d) Eszter felfedi származását és leleplezi Hámán tervét 5. A zsidók gyızelme ellenségeik felett 8:1 – 10:3 a) Hámán rendeletét nem lehet visszavonni, új rendelet adatik Zarkáné Teremy Krisztina

Source: http://www.bszenyiregyhaza.hu/files/BSZE-NY-13-Eszter-koenyve.pdf

Microsoft word - darwin.ciclo jaen.referencia de prensa.doc

FINALIZARON CON GRAN ÉXITO LOS ACTOS ORGANIZADOS EN JAEN POR LA REAL ACADEMIA DE CIENCIAS VETERINARIAS DE ANDALUCIA ORIENTAL CON OCASIÓN DEL BICENTENARIO DEL NACIMIENTO DE CHARLES DARWIN. El pasado día 22 de Octubre y con una interesante conferencia, bajo el título “ El segundo centenario de Darwin en las Academias de Andalucía “ a cargo del Prof.Dr. Ernesto Fernández Sanmartín

Untitled

This free weekly bulletin lists the latest research on cerebral palsy (CP), as indexed in the NCBI, PubMed (Medline) and Entrez (GenBank) databases. These articles were identified by a search using the key term "cerebral palsy". To subscribe, please email Robyn Cummins rcummins@cerebralpalsy.org.au with ‘Subscribe to CP Research News’ in the subject line, and your name and email addr

© 2010-2017 Pharmacy Pills Pdf