Lengyelo_2009_08_05_09

2009. augusztus 5-9. Lengyelország
FEELS projekt
„Lengyel-magyar: két jó barát” Szakmai látogatás Lengyelországba A Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége (AGRYA) szervezésében volt szerencsém azon
10 fıs csoport tagjaként szerepelni, mely 2009. augusztus 5-9. között szakmai látogatást tett
Lengyelországba, szakmai tapasztalatcsere céljából. Utazásunk során Lengyelország igen
nagy szeletét bejártuk: Varsótól dél felé haladva, egészen Katowice városáig látogattunk
különbözı farmokat, üzemeket.
Kiutazásunk fı motívuma a termelı - feldolgozó - kereskedı - szupermarket láncolat egyes
szereplıi közötti együttmőködésbe való bepillantás volt, de közvetlen információcsere és
személyes tapasztalatgyőjtés céljából is igen hasznosnak bizonyult utazásunk. Ottlétünk során
meglátogattunk különbözı ágazatokban tevékenykedı termelıket, gazdaságokat, a Varsói
Nagybani Piacot (Bronisze), hús- tej- zöldség- és gyümölcs feldolgozó üzemeket, a Lengyel
Növénynemesítı Kutató Intézetet (IHAR) valamint látogatást tettünk a Lengyel
Agrárminisztériumban is, élvezve mindvégig a házigazdáink vendégszeretetet és a lengyel-
magyar barátság nyomait.
Lengyelország agráriuma dióhéjban

Lengyelország hazánkkal egy idıben, 2004. május 1.-jén csatlakozott az Európai Unióhoz,
azóta
élelmiszeriparában is meghatározó szerepet játszik. Teljes népességét tekintve az EU-n belül a
hetedik, míg agrárnépességét nézve az elsı, a mezıgazdasági termelı gazdaságok számát
tekintve pedig a második helyen áll (Románia után). Teljes területének (31,3 millió ha)
mintegy 59,7%-a (18,7 millió ha) mezıgazdasági mővelés alá vont terület, melynek
használatában a magán szektor van túlsúlyban (17 millió ha), ezen terület megközelítıleg
77%-án szántóföldi növénytermesztést, 2%-án ültetvény-gazdálkodást folytatnak és 20%-ot
egyéb mőveléssel pl. legeltetéssel hasznosítanak. A lengyel mezıgazdaságra a szétdaraboltság
jellemzı: a mezıgazdasági termelıegységek átlagos mérete 8 ha. Az elmúlt 1-2 évben ez a
szerkezet kissé átalakulni látszik: csökkent a kismérető gazdaságok száma és jelentısen nıtt a
50 ha fölötti területet mővelık aránya, ám az általunk látogatott déli területekre ez nem
annyira jellemzı. Annak ellenére, hogy ezek a viszonylag kismérető gazdaságok gyakran
mezıgazdasági termelésre kevésbé alkalmas adottságú területeken, növényvédı szerek,
mőtrágyák és ipari takarmányok alacsony felhasználási szintje mellett mőködnek, a lengyel
agrártermelés az EU-n belül elıkelı helyet foglal el mind szántóföldi, kertészeti valamint
állati eredető termékek terén is. Fı produktumai: rozs, burgonya, cukorrépa, repce, káposzta,
alma, bogyós gyümölcsök (szamóca, málna, ribizli).
A Varsói Nagybani Piac: Bronisze

Szakmai utunk elsı állomása a Varsó mellett lévı nagybani piac volt, ahol az igazgató,
Miroslaw Mazuruk mutatta be nekünk Lengyelország legnagyobb agrárkereskedelmi placcát.
A piac létrehozásának ötlete 1995-ben fogalmazódott meg francia és olasz minták alapján,
majd az 1996-os alapkı-letételtıl számítva három éven keresztül épült a beruházás, majd
1999-ben megnyitotta kapuit a 35 hektáron elterülı nagybani piac (8 ha fedett), azon belül
pedig két részegység: a zöldség-gyümölcs (élelmiszer) és a virágpiac. A Bronisze központi
elhelyezkedésének és a Varsó környéki nagyszámú zöldség-gyümölcs termelınek
köszönhetıen a piac értékesítı helyei gyorsan elkeltek, és 2000-re már kereskedık százai
keresték fel a jól mőködı intézményt, mára az árusítóhelyek 98%-a elkelt, így a helyhiány
miatt 2015-re újabb fejlesztést, bıvítést terveznek. Napjainkra a Varsó környéki zöldség-
gyümölcs termékek 50%-a cserél itt gazdát, ami azért is jelentıs, mert ez a körzet adja a
lengyel termelés 30%-át, így aztán elmondható, hogy végeredményben az egész ország
zöldség-gyümölcs termelésének 15% átmegy Bronisze kapuin, ami mennyiségben kifejezve
nem kevesebb, mint 1,5 millió tonna évente. A nagybani piac 59%-ban állami tulajdonban
van, 25%-ban pedig termelıké és importıröké (kb. 600 termelıi tulajdonos), A piacnak két
bevételi forrása van: egyik az árusítóhelyek bérleti díja (kb. 14$/m²/hó), a másik a belépési
díj, amit az árusok és a kereskedık is egyaránt fizetnek.
A Bronisze virágpiac részlege 2 csarnokot foglal magában, ezekben mintegy 200 termelı,
valamint importırök árulják termékeiket, vágott virágtól cserepeseken át a virágkötészeti- és
dekor kellékekig minden megtalálható itt. Az árusok nagy része lengyel, és saját termékét
kínálja, mint Európa egyik legnagyobb Phalaenopsis termesztı cége is, de sok a holland, dán
és equadori importır akik fıként vágott virágot visznek be . A két árusító csarnokhoz tartozik
még egy rakodó- valamint öt hőtı egység.
A zöldség-, gyümölcsárusító részleg a virágostól elkülönítve található, frissáru számára négy,
tej- és hústermékek számára pedig egy fedett csarnokot foglal magában, ezeken kívül pedig
több szabadtéri árusítóhellyel, hőtıházzal és rakodó, raktározó területtel rendelkezik. Sok
lengyel termelı a szabadtéri helyeken, saját kocsijából árul, a csarnokokban fıként import
termékeket találni. Ott jártunkkor az árak a következıképp alakultak: meggy (3kg) 1 euro,
sárgabarack (1 kg) 1euro, cseresznye (Regina, 1kg) 2 euro, dinnye (1kg) 0,3 euro, nektarin
(1kg) 1 euro.
A piac mindkét részlege minden nap 0-24 óráig tart nyitva (kivéve szombaton 10-18-ig), de a
fı piaci napoknak kedd és csütörtök számít. Az aktuális árakat minden reggel honlapjukon
(www.bronisze.com.pl) frissítik.
Növénynemesítı és Akklimatizációs Kutatóintézetet (IHAR)

A nagybani piacot követıen látogatás tettünk a lengyel Növénynemesítı Kutatóintézet
központi kutatóállomásán Varsóban. Az IHAR-t 1951-ben alapította a lengyel
agrárminisztérium nemesítési- és kutatási tevékenység céljából. Azóta az intézet egész
Lengyelországot lefedı kutatóállomás-hálózattá fejlıdött, melynek tevékenységi köre azóta
sok mindenre kiterjed, pl. vetımag-kutatás, biotechnológiai fejlesztések, burgonyafélék és
gyökérzöldségek betegségeinek vizsgálat, rezisztencia-nemesítés, valamint génbankként is
mőködnek. Nagy volumenő kutatásokat folytatnak tritikáléval, melyrıl a munkálatok vezetı
professzora, Roman Wazenka tartott rövid elıadást. A tritikálé és a tritikálé vetımag
Lengyelország fontos árucikkének tekinthetı, ez abból is látszik, hogy 2007-ben a világ
összes vetésterületének (5 millió ha) 20%-a Lengyelországban volt, ıket követte
Franciaország és Kína, a termés mennyiségét tekintve a világ össztermésének 31%-a
Lengyelországban termett, köszönhetıen a növény számára kiváló környezeti adottságoknak
és a jó lengyel fajtáknak. Az IHAR tritikálé nemesítı tevékenységét 1960-ban kezdte, és mára
már 55 különbözı lengyel fajta érhetı el világszerte, újabb nemesítési kutatásaik tárgya a
nagy gondot okozó fusariummal szembeni rezisztencia, valamint rozsda-és lisztharmat
rezisztencia kinemesítése. A jelenlegi termésátlagok Lengyelországban 4 t/ha/év körül
alakulnak a gyengébb minıségő homoktalajok miatt, de az újonnan nemesített fajtáktól 5 t/ha
/év jó minıségő termést várnak. Fontos kutatási témájuk továbbá a kenyérkészítésre alkalmas
tritikélé fajták kinemesítése, melyen a Kaliforniai Egyetemmel közösen dolgoznak.
Az intézetben a sokrétő kutatatási tevékenység mellett génbankot is fönntartanak, melyben a
gabonaféléken kívül botanikai, gyümölcs, és burgonya készletet is raktároznak. A
szaporítóanyagot folyamatos monitoring mellett tárolják, ha termékenységük csökken,
újratermelik az adott készletet. A tartós tárolás mellett a világ különbözı részérıl származó
szaporítóanyagok a genetikai változatossága is számos kutatásuk témája.
A kutatóintézet honlapja: www.ihar.edu.pl
Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium

A lengyel Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Miniszter-helyettes, Artur Ławniczak szívélyes
meghívásának eleget téve ellátogattunk a minisztériumba, ahol baráti hangulatú szakmai
beszélgetés során sok kulcsfontosságú, hazánkat és Lengyelországot is érintı kérdésrıl esett
szó. A beszélgetésen részt vett: Artur Ławniczak miniszter-helyettes, Wiktor Szmulewicz a
Lengyel Agrárkamarák Nemzeti Tanácsának elnöke, a minisztérium külügyi kapcsolatokért
felelıs titkára, Lengyelország egyik legnagyobb bioenergia-elıállító vállalatának képviselıje,
az agrárminisztérium munkatársai, valamint a magyar csoport és annak vezetıje, az AGRYA
elnöke, Mikula Lajos.
A beszélgetés során mindkét fél sürgette az érdekek összehangolását, együttmőködést 2013-at
követı mezıgazdasági stratégiák kidolgozásában, és az Európa Unió agrárpolitikájában való
határozott fellépést a nyugati és a keleti tagországok közti különbségek mérséklése érdekében.
A lengyel álláspontot a lengyel minisztérium Programozási- és Ellenırzési Fıosztályának
munkatársa fejtette ki. Mondanivalójának fı témája a 2013 utáni KAP program volt, amellyel
kapcsolatos álláspontjuk kidolgozását tavaly kezdték, szakmai szervezetek, szövetkezetek,
kamarák bevonásával. Munkájuk révén idén júniusra sikerült kialakítaniuk egy kész
tervezetet, amiben az újabban felmerülı problémákra próbálnak megoldást keresni, mint
például a környezetvédelmi, biotermékekkel és alternatív energiával kapcsolatos kérdések.
Álláspontjukban szorgalmazzák az egységes terület alapú támogatás (SPS) bevezetését, a
KAP struktúrájának megtartását, közösségi jellegének megırzését. Ezt követıen Artur
Ławniczak miniszter-helyettes úr beszédében hangsúlyozta a határozott, közös föllépést az
országok piacának megvédése érdekében, megemlítve itt a jelenleg katasztrofális cukor- és tej
helyzetet. Szólt a földvásárlási moratórium feloldásának problémájáról is. Lengyelországban
mintegy 1,8 millió ha állami tulajdonú földterület van, ennek kb. 20%-át nem lengyel tıkéjő
vállaltok bérlik. A lengyelek a földmoratóriumot 2012-ig fönntartják, de ezután a lengyel
gazdaságot is súlyosan érintheti a területek külföldi kézre kerülése. Ezt a problémás helyzetet
valamelyest oldaná az a szeptemberen tárgyalásra kerülı indítvány, mely szerint az állami
földterületek 30%-át csak helyieknek lehetne bérbe adni (a bérbe vételt mezıgazdasági
tevékenységhez és az adott helyen lakáshoz kötnék). Az elmondottakhoz kapcsolódóan a
magyar álláspontot tükrözve az AGRYA elnöke, Mikula Lajos főzött gondolatokat.
Hangsúlyozta az újonnan csatlakozott tagországok közti összefogás fontosságát annak
érdekében, hogy a régi tagországok „felzárkóztató” tevékenysége ne növelje tovább a
különbséget az EU nyugati és keleti országai között, hiszen a piacon konkurenciát jelentünk
ugyan egymásnak, de céljaink ugyanazok. Kiemelt fontosságúként említette a
vidékfejlesztésen belül a modernizációs igények kielégítésének és a fiatalok vidéken
tartásának kérdését: a kettı szorosan összefügg, hiszen a fiatalokat munkahelyteremtéssel,
ipari és üzleti vállalkozások fejlesztésével, modernizációjával ehet elérni, ezekhez pedig
elengedhetetlen a vidéki területeken az infrastruktúra fejlesztése.
A minisztériumban tett látogatásunkat összegezve elmondható, hogy a lengyel és a magyar
álláspontok közelítenek egymáshoz, jól összehangolhatók. Mindkét fél sürgette az összefogást
és a közös fellépést, mely révén közös céljainkat elérhetjük, így ennek fényében remélhetıleg
egyre több problémás kérdésre kaphatunk összehangolt választ a közös agrárpolitikát illetıen.
A lengyel Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium honlapja: www.minrol.gov.pl
Állattartás, tejtermelés és feldolgozás
Utunk során rövid látogatást tettünk egy Czestochowa városához közeli családi
tehenészethez is, ahol farm kedves gazdaasszonya vezetett körbe minket. A vállalkozás
tejtermelést folytat, állatállománya 77 fejıs tehénbıl áll, ezen kívül még 100 ha szántón
gazdálkodnak, amin a teheneknek fı takarmányát, silókukoricát és szénát termelnek. Bikát
nem tartanak, a megtermékenyítést inszeminátor végzi. A fejıházban 6 tandem rendszerő
fejıállásnál végzik a fejést, ennek elınye a folyamatos, gördülékeny fejés, a friss tejet a
tejüzem minden nap elszállítja.
A tejet felvásárló üzemek közül is meglátogattunk kettıt, egy kisebb és egy nagyobb létszámú
gazdaszövetkezetet. Elsıként egy több ezer farmert tömörítı szövetkezetet látogattunk meg.
A cég 1971-ben kezdte meg mőködését, azóta közepes mérető lengyel üzemmé fejlıdött,
2006-óta az EU által elismert, uniós szabályoknak megfelelıen, integrált minıségbiztosítási
rendszerrel mőködik. A felvásárolt tejet a szövetkezet autó minden nap összegyőjti, a
legtávolabbi farm 65 km-re fekszik, egy-egy kocsi naponta akár 1200 kilométert is megtehet.
A sofırök minden termelıtıl külön vizsgálati mintát vesznek, amit beérkezés után
minıségellenırzésnek vetnek alá, erre két labort mőködtetnek. A fı minıségi problémát
általában a különbözı kemikáliák és antibiotikumok alkalmazása okozza, az ilyen tejet nem
veszik át. A vizsgálatok a gyártási folyamatokat is felölelik, ehhez még egy labor áll
rendelkezésre. A szövetkezeti tagok átlagosan 15-20 állatot tartanak, de vannak 200 tehénnel
gazdálkodó farmok is, a laktációnkénti egyéni termelés 2200 liter körül alakul. A mintegy 200
embert foglalkoztató üzemben 1.5, 2.0, 2.3% zsírtartalmú UHT tejet, valamint 12%-os
tejszínt, vajat, natúr és ízesített joghurtokat, joghurt- és tejitalokat, tejport és cottage cheese-t
állítanak elı, melynek nagy részét Lengyelországban értékesítik, de sokat exportálnak más
Uniós tagországokba és Oroszországba is.
A kisebb feldolgozó üzem 1990-ben létesült és mintegy 1000 termelıtıl vásárolja föl a tejet.
Naponta mintegy 134 ezer liter tejet dolgoznak itt föl, ez éves szinten 15 milló litert jelent,
amibıl fı termékként vajat, tejport, tejkrémet és cottage cheese-t készítenek. A késztermék
közel 70%-át az országon belül értékesítik, 30%-át pedig exportálják Európa különbözı
országaiba, de pl. Algériába is szállítanak. Az igazgató ennél a vállalatnál szintén termelı is
egyben, 40 hektáron gazdálkodik 30 tehénnel, ıt kérdeztük a tejárak Lengyelországi
alakulásáról. Véleménye szerint a jelenlegi alacsony árakban még 2-3 évig nem várható
jelentıs javulás, és ez igen súlyosan érintheti a lengyel gazdákat. A feldolgozó üzemek
jelenleg 20 euro centet fizetnek literenként, ez kevesebb, mint a tej önköltségi ára, ami 25
euro cent körül alakul, így a termelınek minden egyes liter megtermelt tejen 5 euro cent
ráfizetése van.
A tejfeldolgozók után meglátogattunk egy húsfeldolgozó üzemet is. Itt fıként sertést
dolgoznak fel, az üzem fı termékei a különféle kolbászok, felvágottak, melyekbıl
látogatásunkkor kedves vendéglátónk bıséges kóstolót kínált. Az üzem nem vágóhíd, így
termékek alapanyagául szolgáló sertést egy másik vállalkozástól, tisztítva, félbe vágva
szállítja ide. Az üzemben törekszenek a minél egészségesebb étel, minél háziasabb ízek
elıállítására, ennek érdekében nem használnak tartósítószereket, a füstöléshez pedig fát
használnak, nem aromákat.
Zöldség- és gyümölcstermesztés, feldolgozás

Szakmai utunk során bár próbáltunk minél termelıt meglátogatni, zöldség és
gyümölcstermesztı gazdaságba sajnos nem volt módunk eljutni. Viszont zsúfolt
programunkban helyet kapott Czestochowa város vonzáskörzetében létesült modern
gombatelep. A farmot 1970-ben alapították, és családi vállalkozás keretein belül champion
gomba termesztésével foglalkoztak 100 négyzetméteren több, mint tíz éven keresztül. 1982-
ben a család felhagyott a termesztéssel, ezt követıen a termesztéshez szükséges gombaföld
elıállítására koncentrálva fejlesztették tovább a vállalkozást. Mára a gazdaság két modern
telephelyen gyártja a gombaföldet, évente 3000 tonnát. Ehhez a mennyiséghez évente 40 000
tonna szalmát használnak fel, melynek kétharmadát saját maguk termelik meg. Mivel a
különbözı típusú szalmákból készült gombaföldek közt minıségbeli eltérés lehet, kizárólag
búza, tritikálé és rozs szalmát használnak fel. A telepen ott jártunkkor hegyekben tornyosultak
a hatalmas bálák, melyekbıl három menetben készítenek gombaföldet. A szalmát elsı
lépésként vízzel és gipsszel elkeverik, majd egy két méter mély érlelı gödörben 17 napon át
rendszeres gépi mozgatás mellett halmokban érlelik. Az érı földkeverék hımérséklete akár
80°C feletti is lehet, de nagy víztartalma miatt csak elvétve fordul elı öngyulladás. Ez a
mővelet augusztus-szeptember hónapokban történik, mivel ekkor termelik be, illetve ekkor
vásárolják fel az éves szalmamennyiséget. A második munkafázis elején a keveréket
pasztörizálják, majd mőtrágyát adnak hozzá, beoltják és fölszaporítják benne a hasznos
baktériumflórát, végül csomagolják. A készre kevert, gomba micéliummal átszıtt közeget
még 15 napig tárolják, majd értékesítik, hőtıkocsikban szállítják. A gazdaság champion és
shii-take gombákkal foglalkozik, melyek földjét különbözı kiszerelésekben árusítja:
háztartásokban használható kicsi termesztı dobozokban és termesztık számára ömlesztett
állapotban is forgalmazzák földkeveréküket. A termesztık a földet 90 kg/m² mennyiségben
alkalmazzák, amirıl 40 napos termesztési idı alatt kb. 30-35 kg champoin gombát szednek le
négyzetméterenként.
Következı állomásunk egy, a magyar TÉSZ-ekhez nagyon hasonlóan mőködı termelıi
szövetkezet, a Sun-Sad központi telephelye volt, ahol az igazgató, Slawomir Kedzierski
mutatta be nekünk tevékenységüket. A lengyel szövetkezetek úttörıjének számító Sun-Sad
1997-ben, kilenc termelı összefogása révén születtet, majd mőködésük elsı éve után kft-vé
alakultak, s az elmúlt években még hat nagyobb gyümölcstermesztı csatlakozott a
szövetkezethez. A cég telephelye egy modern, 86 000 tonna összkapacitású tároló-elosztó
központ, 5300 tonna hőtıkapacitással. A telepet még az idén egy mélyhőtı részleggel bıvítik,
az ehhez szükséges eszközök, gépek látogatásunkkor már az udvaron álltak. Ez a térség
(Grójec és Warka körzetek) Lengyelország fı gyümölcstermı régiója, az éves termés 150 000
tonna körül alakul, ebbıl mintegy 9500 tonnát a Sun-Sad termelıi produkálnak A megtermelt
gyümölcs 95%-ban alma, 3% körte (fı fajta: Conference), 1,5% meggy és cseresznye
(Regina, Cordia, Summit), 0,5%-ban pedig szilva. Az árut a logisztikai központban modern
válogatógéppel osztályozzák, csomagolják, majd szállítják különbözı hipermarketekbe, de
exportálnak is, fıként Oroszországba, Németországba, Finnországba, Svédországba. Mint
hazánkban, a hipermarketek, áruházláncok Lengyelországban is igen magas minıégi
követelményeket állítanak fel, és - mint azt mi is jól ismerjük - a fizetési határidı igen hosszú,
30-70 nap is lehet, valamint az áruházak magas logisztikai költséget számolnak fel, ami az áru
értékének akár 9-14%-a is lehet. A szövetkezet a közeli üzemek számár ipari felhasználásra is
ad el gyümölcsöt, az összes termésnek kb. 15 %-a (fıként alma) megy ilyen célra. Az alma
termést tekintve az idei év igen jónak ígérkezik, a klíma miatt igen a növényvédelem költsége
igen magas (akár húszszor is kell permetezni egy vegetációs idıszakban) és ez nagyban
megnöveli az önköltségi árat, ami 18-20 euro cent körül alakul. A lengyel kereslet
föllendítésére idén megpróbálják elindítani az iskolagyümölcs programot: a gyerekek
ételcsomagjaiba körtét, almát és gyümölcslevet tesznek. Honlapjuk elérhetı a www.sunsad.pl
címen.
Meglátogattuk továbbá a Czestochowától 30 km-re lévı Fruktus zöldség- és
gyümölcsfeldolgozó üzemet. A céget 1988-ban alapította egy testvérpár, azóta sok fejlesztés
után Lengyelország egyik vezetı feldolgozó üzemévé nıtt. A vállalat közel 200 állandó
alkalmazottat foglalkoztat, rajtuk kívül a nyári csúcsidıszakra szezonmunkásokat is
alkalmaznak. Az üzemben fıként majonézgyártásra, zöldség- és gyümölcskonzerv készítésre
specializálódtak, melyekhez az alapanyagot próbálják elsısorban lengyel termelıktıl
beszerezni. A cég szoros együttmőködésben dolgozik több nemzetközi nagyvállalattal,
olyanokkal, mint a Lidl, Tesco, Plus, ezeknek az áruház saját márkajelzésével ellátott
valamint az üzem nevét viselı termékeket egyaránt szállítanak, az áruházláncok polcain
Európa szerte megtalálhatjuk az itt készült lengyel majonézt, mustárt, savanyúságot, befıttet.
Exportjuk fı célországai Németország, Franciaország, Anglia, Csehország, Magyarország, de
szállítanak az Európai Uniók kívülre is például Oroszországba, az USA-ba és Kanadába. A
termelés egyre bıvülı volumene miatt a jelenlegi üzemet folyamatosan fejleszteni, bıvíteni
szükséges, látogatásunkkor például épp egy új nagy raktárépület építésének utolsó
munkafázisa folyt. Bıvebben: www.fuktus.com.pl
A másik, általunk meglátogatott feldolgozóüzem Korkus volt, mely zöldség és gyümölcslevek
valamint sőrítmények gyártására specializálódott. A céget 1991-ben a Korkus házaspár
alapította, a vállalat az évek során folyamatosan bıvült, fejlıdött, és mind a mai napig családi
tulajdonban van. Az vállalkozás mérete az évek során egyre nıtt, az épületeket 50%-os uniós
támogatással bıvítették. Az üzem fı termékei a különbözı gyümölcslevek, melyeket 330 és
750 ml-es üveges kiszerelésben árusítanak. Fı piacteremtıjük a nagy áruházláncok (Tesco,
CBA), melyeknek az üzemben saját márkajelzéső üdítıket is gyártanak (a dzsúz ugyanaz,
csak a címke más). A különbözı ivólevek széles választékának alapanyagául fıként lengyel
paradicsomot, répát, almát, epret, barackot, körtét használnak. Az üzemben sok meggyet és
ıszibarackot dolgoznak fel, ez évben az elızı ára 25 euro cent, az utóbbié pedig 12 euro cent
körül alakult. A kis kiszereléső üdítık mellett nagy kiszereléső, antiszeptikus csomagolású
gyümölcs püréket is elıállítanak, elsı sorban saját felhasználásra, de eladási célból is. Az
említetteken kívül készítenek még magozott meggybefıttet, tormakrémet és különbözı
savanyúságokat is. Honlapjuk: www.korkus.pl
Szántóföldi növénytermesztés és gyógynövény-termesztés

Utunk során meglátogattuk Czestochowa környékének legnagyobb gabonatermesztı
gazdaságát is. A farm tulajdonosa, aki egyben a helyi polgármester is, fiával együtt 600
hektáron gazdálkodik, mely területen búzát, repcét, árpát, vetımag kukoricát, termeszt,
valamint 30 hektárt legelıként hasznosít 180 birkája számára. A családtagok mellett 5 állandó
munkást és szezonálisan még 4 segédmunkást alkalmaz. A gépi munkákat saját
munkagépekkel végzi, 12 újszerő traktorával és új kombájnjával saját birtokán kívül még kb.
600 hektáron bérmunkát is vállal. Éves bevétele 450000 euró körül alakul, ehhez jön még a
bérmunkákból közel 80000 euró valamint a terület alapú támogatás, ami hektáronként 154
eurót jelent. Gépparkját pályázat révén újítja, de az üzemi épületek fejlesztésére felvett hitelek
törlesztésében is segítséget nyújt az állam, így a gazdának felvett hitele után csak 1,5%-os
kamatot kell fizetnie. A földárak errefelé minimálisan 3000 euro/hektár, de általában 5-6000
eurót kérnek hektáronként.
Számomra nagy élményt jelentett a gyógynövény termesztı gazdaságnál tett látogatás. Ez az
átlagos lengyel farm tradicionális családi gyökerekre tekint vissza: a tulajdonos 1998-ban
szüleitıl vette át az akkor 9 hektáros gazdaságot, amit mára 60 hektárra fejlesztett, és
feleségével, két fiával és lányával vezet. Évekkel ezelıtt harminc féle növényt termesztettek,
de mára ezt hétre csökkentették, ezekbıl évente mintegy 170 tonna szárított növényi részt
értékesítenek. A nekünk bemutatott területeken bíbor kasvirágot (Echinacea purpurea) 4
hektáron, lestyánt (Levisticum officinale) 12 hektáron, és orvosi zilizt (Althaea officinlis) 5
hektáron termesztettek. Termésátlagaik igen jók, echinaceából hektáronként évente 7 tonna
szárított föld feletti részt, valamint 5 évente 1,5 tonna szárított gyökeret, lestyánból pedig
minden második évben 4 t/ha szárított gyökeret produkálnak. A friss növényi részeket négy, egyenként 500 kg kapacitású szárítójukban szárítják, melynek főtését szénnel és napenergiával oldják meg. A nagy energiaszükséglet a szénfelhasználásban is megmutatkozik: minden kilogramm szárított anyag elıállításához két kilogramm szénre van szükség. A minél költséghatékonyabb szárítás érdekében napkollektorokat szereltek fel, melyek segítségével a szárításhoz szükséges energiának akár 70 %-át is biztosítani tudják. A szárítás idıtartama és hımérséklete függ a növénytıl és a növényi résztıl. A szárítás mindemellett igen nagy költségő, és nagy munkaigényő feladat, hiszen 12 tonna nyers növényi részbıl 4 tonna szárított anyag keletkezik, amit naponta forgatni, szellıztetni kell. Ám a farmon nem csupán ehhez szükséges az emberi munkaerı: mivel a drogot gyógyszergyáraknak adják el – fıként Franciaországba és Hollandiába – a kemikáliák és növényvédıszerek tekintetében szigorú elıírásokat kell betartani, így a gyommentességet szinte kizárólag kézi munkával tartják fenn. Különösen fontos munka ez betakarítás elıtt, ilyenkor gyakran 40-50 embert is foglalkoztatnak. Miután körbejártuk a farmot vendéglátónk szíves felhasználásával házilag készült finom (és kevésbé finom) italokat is.
Sörgyártás – Browar Koreb

Azt hiszem, a csoport minden tagjának kellemes élményt jelentett, zsúfolt programunkban kis
szusszanást hozott a Browar Koreb sörüzemben tett látogatás. Az üzem Lództól nem messze,
Lask városában mőködik, családi vállalkozás keretein belül. A gyártási folyamatot a
tulajdonos, Marek Kaczorowski mutatta be nekünk. A kis gyárban készített sörök repertoárja
igen széles, különbözı világos és barna sörökön kívül különleges mézsör is készül itt. A
gyártás során a tradicionális recepteket ötvözik a modern technológiával, sajátos élesztı
összetétellel, vegyi anyagok hozzáadása nélkül fızik a folyékony kenyeret. A hagyományos
receptúrák és a kisüzemi gyártás miatt a sörkészítés idejének átlagos hossza itt két és fél
hónap, míg a modern nagy gyárak ezt a procedúrát tíz-tizenkét óra alatt végzik el, a termelés
volumene ebbıl kifolyólag nem túl nagy, 9000 liter kiváló minıségő sört készítenek évente,
amit fıként Lódzban értékesítenek. Miután végigjártuk az üzemet, Kaczorowski úr
sörkóstolóra invitált minket, ahol megkóstolhattuk készítményeik széles sorát.
Gépgyártás – Wielton S.A.

Az 1996-ban létesült Wielton gyár Lengyelország legnagyobb félpótkocsi és pótkocsi gyára,
Európa 10 vezetı gyártójának egyike. Vevıi között megtalálhatók a lengyel szállítmányozók,
építıcégek, termelı vállalatok, mezıgazdasági cégek, valamint a haszonjármőveket árusító
külföldi kereskedık, elsısorban Oroszországban, Ukrajnában, Litvániában, Lettországban,
Csehországban,
Magyarországon. Rengeteg fejlıdésen ment át a gyár, amióta a legelsı Wielton félpótkocsi elkészült. Új gyáregységek építése és a termékválaszték kibıvítése után mára már több mint 60 féle pótkocsit és félpótkocsit gyárt. Kínálatában acél- és alumíniumteknıs billencsek, ponyvás és függönyponyvás félpótkocsik akár mega és vasúti kivitelben is, hőtıs félpótkocsik, mozgópadlós félpótkocsik, kihúzható alvázas konténerszállító félpótkocsik, különféle és tandemtengelyes pótkocsik, valamint nyitott platós, ponyvás, függönyponyvás és billenıs felépítmények, illetve cserefelépítmények egyaránt szerepelnek, hogy csak a legfontosabbakat említsük. Mindegyik termékre jellemzı, hogy a rossz útviszonyok és az esetleges túlterhelés okozta extra igénybevételeket hosszú távon is jól tőrik. A vállalat úttörı szerepet játszik a legújabb gyártási technológia alkalmazásában. A modern gyártási részlegeknek, az automatizált folyamatoknak és a robottechnológiának köszönhetıen a Wielton gyár mind minıségben, mind termékskálában fel tudja venni a versenyt a nemzetközi élmezınnyel. 2004 és 2006 között a gyár több mint 60 millió zloty beruházást valósított meg, létrehozva két, a legmodernebb eszközökkel felszerelt automatizált gyáregységet. 2006. harmadik negyedévében további 11 milliós beruházást eszközöltek. 2006 végére a gyár 550 alkalmazottat foglalkoztatott, jelenleg ez a szám eléri a 680-at. Honlapjuk: www.wielton.pl A fenti programokat tekintve azt hiszem a magam és az egész csoport nevében elmondhatom, hogy igen mozgalmas, érdekes és színvonalas utazásban volt részünk, a rendkívül barátságos lengyel vendéglátásról már nem is beszélve. Nagyon remélem, hogy az ilyen és ehhez hasonló programok révén sikerül a lengyel-magyar baráti kapcsolatot tovább erısíteni, hiszen sok kiaknázatlan lehetıség van a két ország gazdasági és politikai együttmőködését tekintve.

Source: http://www.eszakalfold.agrya.hu/leonardo/Lengyelo_2009_08_05_09.pdf