Medicamentsen-ligne vous propose les traitements dont vous avez besoin afin de prendre soin de votre santé sexuelle. Avec plus de 7 ans d'expérience et plus de 90.000 clients francophones, nous étions la première clinique fournissant du acheter viagra original en France à vente en ligne et le premier vendeur en ligne de Kamagra dans le monde. Pourquoi prendre des risques si vous pouvez être sûr avec Medicamentsen-ligne - Le service auquel vous pouvez faire confiance.

43_48_oldal

Egészségtudományi Közlemények, 1. füzet, 1. szám (2011), 43–48. A JÖVŐ TERÁPIÁJA: NANOMÉRETŰ GYÓGYSZERHORDOZÓ
RENDSZEREK
JUHÁSZNÉ SZALAI ADRIENN1, DOJCSÁKNÉ KISS-TÓTH ÉVA1, KOSKA PÉTER1, DR. KISS-TÓTH EMŐKE1, DR. SZEBENI JÁNOS1,2,3,
Összefoglalás: A hatékony, célzott, egyre kisebb dózist igénylő terápia iránt növekszik az
igény, mind az orvosok, mind a betegek részéről. Személyre szabott terápiára lehetőséget
nyújthatnak a jelenleg, még nagyrészt kísérleti fázisban lévő, de reményekre okot adó
gyógyszerhordozó rendszerek bevezetése. Ezek a nanomérettartományba tartozó rendszerek
számos lehetőséget rejtenek magukban, mivel nagyon sokrétűek. Biztonságos alkalmazá-
suk, még sok esetben további vizsgálatokat igényel, bár már létezik olyan gyógyszerhordo-
zó, melyet sikerrel alkalmaznak a gyógyászatban.
Kulcsszavak: célzott terápia, nano-mérettartomány, gyógyszerhordozó rendszer
Bevezetés
A nanotechnológia napjaink egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterüle- te. A „nano” görög eredetű szó, mely eredetileg törpét jelent. Ennek megfelelően a nanoméretű anyagok, molekulák és élő rendszerek nagyon parányiak (10-6 – 10-9 m). A nanotechnológia középpontjában a nano-mérettartományban történő kutatá-sok, fejlesztések, vizsgálatok és elemzések állnak. Ez a tartomány - többek között - a sejten belüli életfolyamatok dimenziója is. Így az orvosi kutatások terén is jelen-tős változásokat hozott a nanotechnológia fejlődése és egy úttal életre hívta az or-vostudomány egy új ágát a nanomedicinát. A nanomedicina – a hagyományos gyógyászat mellett – új perspektívát hozott mind a megelőzés, mind a terápia területén, nano-mérettartományú eszközök illet-ve gyógyszerekkel alkalmazása révén. E terület még nagyrészt kutatási fázisban tart, de már számos nanoméretű gyógyszer illetve diagnosztikai eszköz került kifej-lesztésre, melyeket sikerrel alkalmaznak a gyógyászatban, és ezek segítséget nyúj-tanak a pontosabb diagnosztikához és az irányított gyógyszerterápiához is. A nanomedicinális kutatások középpontjában főleg a daganatos, a cardiovasculáris, a metabolikus, a mikrobiális, valamint a mentális betegségek állnak. 1 Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar, Miskolc 2 Nanomedicina Kutató és Oktató Központ Semmelweis Egyetem, Budapest 3 Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány, Miskolc Juhászné Szalai – Dojcsákné Kiss-Tóth– Koska – Kiss-Tóth – Szebeni – Fodor A gyógyszerhordozó rendszerek
A kutatások egyik kulcsfontosságú területe a különböző, nanoméretű gyógy- szerhordozó rendszerek (drug delivery system, DDS) kifejlesztése, melyek lehető-vé tehetik az irányított terápiát, és csökkenthetik a gyógyszer által okozott sziszte-matikus mellékhatásokat. Mindezek mellett ezek a rendszerek lehetővé tehetik a személyre szabott terápiát és az alacsonyabb dózis alkalmazását is. A nanomérettartományú DDS rendszerek nagy előnyt jelentenek a célzott terápia megvalósításában, mivel ez tartomány gyakorlatilag a makromolekulák mérete, így könnyen bejutnak a sejtekbe, és ott adják le az általuk hordozott hatóanyagot. A hordozott gyógyszer célba juttatására különböző lehetőségek vannak. Az egyik módszer a passzív targetálás, melynek alapja az, hogy a tumoros szö- vetek érrendszere a gyors növekedés miatt megnövekedett permeabilitással rendel-kezik, így a nanoanyagok könnyen átjutnak az érfalat alkotó sejtek kötött. A nyi-rokrendszer kiépülése viszont elmarad vagy kismértékű, így a DDS fel tud halmo-zódni az elrákosodott sejtek között, majd bejutva azokba a hatóanyag fel tud sza-badulni, így pusztítva el a tumort [1]. A másik lehetséges módja a hatóanyag célba juttatásának az aktív targetálás. Az aktív targetálás célzó ligandok (különböző antitestek, folsav stb.) segítségével va-lósul meg. Ezek a célzó molekulák a DDS felszínére vannak kötve és segítségükkel a rendszer speciálisan azokhoz a sejtekhez kötődik, melyen ezekhez a ligandokhoz tartozó receptorok, antigének stb. fokozottan megtalálhatók [1]. Napjainban is több, különböző tulajdonságú rendszert vizsgálnak, melyek po- tenciálisan alkalmazatók, mint gyógyszerhordozók. Liposzómális rendszerek
A liposzómák az egyik legtöbbet vizsgált gyógyszerhordozók. Szerkezetüket tekintve foszfolipid kettősrétegből spontán formálódó vezikulák, melyek belső üre-ge – vagy membránja – alkalmas a különböző molekulák szállítására. Felszínükre ráköthetők a különböző célzó ligandok, de ezek mellett még szükséges némi stabi-lizálás, melyet általában polietilénglikollal (PEG) érnek el. Bár biokompatibilis rendszerről van szó, ez a módszer egyúttal növeli a keringési időt, és csökkenti az esetleges immunválasz kialakulásának lehetőségét, mely elsősorban a komplement rendszer aktiválódását jelenti [2]. Mindezek mellett jelentős szerepe van a liposzómák felszíni töltésének is a rendszer működési hatékonyságában. A liposzómák között találhatók meg az első, gyógyászatban alkalmazott nanoméretű gyógyszerek, mint például a Doxorubicint tartalmazó Doxil®, melyet emlő-, illetve ovarium tumor esetén sikerrel alkalmaznak [3,4]. A liposzómába csomagolás jelentette a hatékony megoldást a Doxorubicin használatára, mivel az önmagában jelentős kardiotoxikus mellékhatásokkal rendelkezik [5]. A liposzómális rendszerek nem csak a rákterápiában használatosak, hanem egyéb kórképek esetén is, mint például a szisztémás gombafertőzések, melyeknél az amphotericin-B-t ágyazzák be a liposzóma membránjába (pl. AmBisome®) [6]. Dendrimerek
A dendrimerek elágazó, vízoldékony polimerek, melyek alkalmasak lehetnek gyógyszerhordozásra. Méretük, és kialakításuk jól szabályozható az előállításuk so-rán. Nagy felületük lehetővé teszi, hogy különböző molekulákat, mint a gyógyszer hatóanyagot és célzó ligandot, valamint fluoreszcens jel kibocsájtására képes vegyü-leteket is egyszerre megkössenek rajtuk [7]. A fluoreszcens festék segítségével a gyógyszer útja nyomon követhető a megfelelő képalkotó eljárást alkalmazva. Szintén adaptálható a rendszer biokompatibilitását növelő PEG-ilálás, valamint felszíni töltés változtatása a nagyobb hatékonyság érdekében. A Doxorubicin hordozására dendrimerekkel is történtek vizsgálatok, de ezek még kísérleti fázisban vannak [8]. A DDS ennek ellenére is toxikus hatásokat mutat in vitro vizsgálatokban [9]. A szén nanocsövek
A szén nanocsövek egyedi grafén lapokból föltekeredő képletek, melyek állhat- nak mindössze egyetlen lapból, így egyfalú szén nanocsövet létrehozva, illetve több párhuzamos lapból többfalú szén nanocsövet alkotva [10]. A csövek vége le-het nyitott illetve zárt is. Előállításukra többféle módszer létezik. Ezeknél az eljárá-soknál gondot jelentenek a technológiához alkalmazott nehéz fémek, melyek be-épülhetnek a szénvázba. Ma azonban már a továbbfejlesztett eljárásoknak köszön-hetően lehetséges nagy mennyiségű és tisztaságú, különböző típusú szén nanocsövek előállítása (pl. chemical vapour deposition) ipari mennyiségben is, mi-vel felhasználásuk nagyon széleskörű. A fő problémát a szén nanocsövek, mint gyógyszerhordozó rendszerek tekinte- tében az jelentette, hogy „tiszta” állapotban egyáltalán nem oldódnak semmilyen oldószerben. Erre jelentett megoldást az, hogy a szén nanocsövek felületét külön-böző típusú kémiai módosításoknak vetették alá, mint például amino- vagy karboxil-funkciós csoportot kötöttek a külső falukhoz. Ez az eljárás úgynevezett funkcionalizált szén nanocsöveket eredményez, mely különböző töltéssel ruházza fel azok felszínét, és vízoldékonnyá is tette őket [11]. Emellett a biokompatibilitás növelésére itt is gyakran használják a PEG-ilálást [12], mely hatékonyabb alkalma-zást tesz lehetővé. A fő terápiás terület a szén nanocsövek, mint DDS esetén szintén a rákterápia. Több kísérletben is vizsgálták például, hogy a különböző karbon nanocsövek hatéko-nyan tudják-e szállítani a Doxorubicint, fluoerscens festékkel nyomonkövetve a DDS útját. Heister és mtsai kimutatták, hogy az egyfalú szén nanocső, melynek falára Doxorubicint, targetáló antitestet és fluoresceint egyaránt kötöttek, bejutott a WiDr Juhászné Szalai – Dojcsákné Kiss-Tóth– Koska – Kiss-Tóth – Szebeni – Fodor béltumor sejtekbe, majd a citoplazmában maradt, míg a hatóanyag sikeresen bejutott a sejtmagba [13]. Hasonló vizsgálatok többfalú szén nanocsövek esetén is [14]. Különböző tanulmányok születtek a szén nanocső alapú DDS-ek más terápiás jellegű felhasználására. Vizsgáltak többek között különböző gyulladás gátló (pl. Dexamethasone [15], Ketoprofen [16]), vérnyomáscsökkentő (pl. Cavedilol [17]), illetve gomba ellenes szerek (pl. Amphotericin B[18]) hatékonyságát. A rendszer toxicitására vonatkozó eredmények elég ellentmondásosak, de a funkcionalizált szén nanocsöveket alkalmazva több különböző vizsgálatban eny-hébb toxicus hatást tapasztaltak, mint a nem funkcionalizált formánál [19]. Mind-ezek ellenére felmerül a kérdés, mivel nem biodegradabilis anyagokról van szó, mi lesz a sorsuk, miután elvégezték a feladatukat. Az erre vonatkozó vizsgálatok még elég hiányosak. Összegzés
A bemutatott gyógyszerhordozó rendszerek mellett is számos nanorendszer lé- tezik, melyeket tesztelnek, több-kevesebb sikerrel, mint DDS. Ilyenek például a fullerének, a különböző polimerek, fehérjék, szervetlen vegyületek vagy akár a ví-rus alapú gyógyszerhordozók. A számos szerteágazó területről származó, nanoméretű potenciális gyógyszer- hordozó rendszer közül, azonban még csekély a száma azoknak, amelyeket már a gyógyászatban is alkalmazzák. Ez a tény arra hívja fel a figyelmet, hogy a nanoanyagok jelentős bioaktívitást mutatnak az élő szervezetekben, mely alapvető-en méretükből adódó speciális tulajdonságaiknak köszönhető. Általánosan el-mondható, hogy a nanomérettartományú rendszerek esetén tapasztalnak különböző, a sejtek életfolyamatait befolyásoló negatív hatásokat, mely sok esetben a sejtek apoptózisához vezet, legtöbbször reaktív oxigén gyökök generálása révén. Remélhetőleg a nanomedicina és a nanotoxicológia együttesen megoldást talál majd ezekre a problémákra, és a közel jövőben minél több, hatékony, célzott terá-piát biztosító nanokésztmény kerül majd alkalmazásra. Köszönetnyilvánítás
Jelen munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként - az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében - az Európai Unió résztámogatásá-val, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg. Irodalomjegyzék
[1] Hirsjärvi,Samuli, Passirani, Catherine,Benoit, Jean-Pierre: Passive and Active Tumour Targeting with Nanocarriers. Curr. Drug Disc. Techn., 2011, 8 (3), 188-196. [2] S.M. Moghimi, J. Szebeni: Stealth liposomes and long circulating nanoparticles: critical issues in pharmacokinetics, opsonization and protein-binding properties. Progr. [3] Yechezkel Barenholz: Liposome application: problems and prospects. Curr. Opin. Coll. [4] Szántó János dr., Pintér Tamás dr.1 és Szántó János dr.: Doxorubicin + docetaxel-, ille- tőleg doxorubicin + cyclophosphamid-kezeléssel elérhető eredmények távoli áttétet adó emlőrákban. Orvosi Hetilap 2001, 142 (14), 723–726. [5] Weiss Raymond B: The anthracyclines: Will we ever find a better doxorubicin? Semin [6] de Marie S, Janknegt R, Bakker-Woudenberg IA.: Clinical use of liposomal and lipid- complexed amphotericin B. J Antimicrob Chemother. 1994 May;33(5):907-16. [7] Majoros IJ, Myc A, Thomas T, és mtsai:. PAMAM dendrimer-based multifunctional conjugate for cancer therapy synthesis characterization and functionality. Biomacromol. 2006,7(2),572–9. [8] Kono K, Kojima C, Hayashi N, és mtsai.: Preparation and cytotoxic activity of poly(ethylene glycol)-modified poly(amidoamine) dendrimers bearing adriamycin. Biomaterial 2008;29(11):1664–75. [9] Ruth Duncan, Lorella Izzo: Dendrimer biocompatibility and toxicity. Adv. Drug Deliv. [10] Dai H:. Carbon nanotubes: synthesis, integration, and properties. Acc Chem Res 2002, [11] Kostas Kostarelos, Lara Lacerda, Giorgia Pastorin, és mtsai: Cellular uptake of
functionalized carbon nanotubes is independent of functional group and cell type. Nature Nanotech., 2007, 2, 108-113. [12] Yuanfang Liu, Haifang Wang: Nanotechnology tackles tumours. Nature Nanotech., [13] Heister E, Neves V, Tılmaciu C, és mtsai. Triple functionalisation of single-walled carbon nanotubes with doxorubicin, a monoclonal antibody, and a fluorescent marker for targeted cancer therapy. Carbon, 2009,47(9), 2152–60. [14] Zhang X, Meng L, Lu Q, Fei Z, Dyson PJ. Targeted delivery and controlled release of doxorubicin to cancer cells using modified single wall carbon nanotubes. Biomaterial, 2009, 30(30),6041–7. [15] Naficy S, Razal JM, Spinks GM, és mtsa.: Modulated release of dexamethasone from chitosan-carbon nanotube films. Sens Actuators A, 2009, 155(1), 120–4. [16] Im JS, Bai BC, Lee YS.: The effect of carbon nanotubes on drug delivery in an electro- sensitive transdermal drug delivery system. Biomaterial 2010, 31(6), 1414–9. [17] Li Y, Wang T, Wang J, és mtsai: Functional and unmodified MWNTs for delivery of the water-insoluble drug Carvedilol – A drug-loading mechanism. Appl Surf Sci 2011, 257(13), 5663–70. [18] Zotchev SB.: Polyne macrolide antibiotics and their applications in human therapy. Juhászné Szalai – Dojcsákné Kiss-Tóth– Koska – Kiss-Tóth – Szebeni – Fodor [19] Sayes CM, Liang F, Hudson JL, és mtsai: Functionalization density dependence of singlewalled carbon nanotubes cytotoxicity in vitro. Toxicol Lett., 2006, 161(2),135–42. [20] Liu Z, Davis C, Cai W, és mtsai: Circulation and long-term fate of functionalized, biocompatible singlewalled carbon nanotubes in mice probed by Raman spectroscopy. Proc Natl Acad Sci USA, 2008, 105(5),1410–5.

Source: http://matarka.hu/koz/ISSN_2063-2142/1k_1sz_2011/ISSN_2063-2142_1k_1sz_2011_043-048.pdf

Doi:10.1016/s0003-9993(03)00357-5

High-Frequency Vibration Training Increases Muscle Power in Postmenopausal Women Cosimo Roberto Russo, MD, Fulvio Lauretani, MD, Stefania Bandinelli, MD, Benedetta Bartali, MD, Chiara Cavazzini, MD, Jack M. Guralnik, MD, PhD, Luigi Ferrucci, MD, PhD ABSTRACT. Russo CR, Lauretani F, Bandinelli S, Bartaliage. Although evidence is overwhelming that physical exerciseB, Cavazzini C, Guralnik

Untitled

Vezels zijn maar weinig effectief bij het prikkelbaredarmsyndroom: een systematische review René Bijkerk, Jean Muris, André Knottnerus, Arno Hoes, Niek de Wit Samenvatting Inleiding Bijkerk CJ, Muris JWM, Knottnerus JA, Hoes AW, De Wit NJ. Het prikkelbaredarmsyndroom (PDS) is een functionele aandoe-Vezels zijn maar weinig effectief bij het prikkelbaredarmsyn-ning die wordt gekenmerkt d

Copyright © 2010-2014 Pharmacy Pills Pdf